Véradás után mikor lehet plazmát adni? Miért fontos a várakozási idő?
Természetesen senkinek nem az a célja, hogy túlterheljük magunkat, ezért is kell odafigyelni a szervezet reakciójára. Bár a teljes véradás és a plazmaadás két különböző eljárás, mindkettő hatással van a testünk egyensúlyára.
Előbbi esetén jelentős mennyiségű vörösvértest, vérlemezke és folyadék távozik a testből. Ezek pótlása időt vesz igénybe, különösen a sejtes elemeké, amelyek nem regenerálódnak egyik napról a másikra. Érdemes a témában útmutatókat, cikkeket olvasni.
A plazmaadás ezzel szemben főként a folyadékot érinti, mivel az eljárás során a gép visszaadja a vérsejteket és “csak” a plazmát gyűjti be. Ennek ellenére fontos, hogy a test ne legyen terhelt egy előző adományozás miatt és legyen elegendő ideje visszaállítani a normál értékeket.
A legtöbb intézmény egységes gyakorlata szerint teljes véradás után általában több hét (akár 8 hét) szünetet javasolnak a következő teljes véradásig. A plazmaadás ennél rugalmasabb, mivel a szervezet gyorsabban pótolja a folyadékot, így elvben hamarabb visszatérhetünk még egy alkalomra. A véradás ugyanis csökkenti a vasat és nagyobb megterhelést jelent a keringési rendszernek, mint a plazmaadás, ezért a regeneráció időigénye hosszabb.
A hazai gyakorlat alapján teljes véradás után 4 hét várakozás szükséges ahhoz, hogy plazmaadásra alkalmasak legyünk. Ezt az időtartamot azért határozták meg, mert ennyi idő elegendő a szervezetnek a folyadék- és sejtszint helyreállításához. A vérplazma ugyan gyorsan, akár napokon belül újratermelődik, a teljes véradás azonban más területeket is érint, így fontos, hogy ne csak a plazma mennyisége legyen megfelelő, hanem az általános terhelhetőség is.
Természetesen az első plazmaadás során mindenről részletesen tájékoztatnak, hogy a későbbiekben még mi mindenre kell figyelni.
A várakozás jót tesz
A 4 hetes várakozási idő azt a célt szolgálja, hogy a testünk visszatérjen a stabil állapotába, regenerálódjon, a keringés pedig kiegyensúlyozottan működjön. Az adományozók nagy része arról számol be, hogy már néhány nap után teljesen jól érzi magát, de mégsem érdemes sietni. A szabályozás nem véletlen: hosszú távon csak akkor lehet valaki rendszeres donor, ha nem meríti ki a saját tartalékait.
További gyakorlati szempont, hogy a vizsgálatok során a szakemberek pontos képet akarnak kapni a donor állapotáról. Egy túl közeli véradás torzíthat bizonyos eredményeket és előfordulhat, hogy emiatt nem engedélyezik azonnal a plazmaadást. A szervezetet érintő biztonsági szabályokra és az eljárás minőségére egyaránt vigyáznak.
Aki rendszeresen ad vért, már jól ismeri a saját testének reakcióit. Mennyire tölti el fáradtság, mennyire lesz éhes, szomjas vagy szüksége van-e több pihenésre. Ugyanez igaz a plazmaadásra is.
Konzultáljunk szakemberrel!
Természetesen ha biztosra akarunk menni, a legjobb, ha felvesszük a kapcsolatot a plazmaközponttal, ahol a szakemberek részletes tájékoztatást fognak adni mindenről, illetve arról is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni. Keressen minket bizalommal, ha kérdése van.